
Egyetemre, főiskolára megy a „ Kicsikénk”!
Attól, hogy egy gyermek eléri a 18 éves kort, és a szülők
nagy büszkeségére, egyetemre, főiskolára megy, még anyu és apu szeme fénye
marad. Nehéz szívvel engedjük ki a „nagyvilágba”, és nem kicsi aggodalomra ad
okot, ha másik városban van a felső oktatási intézmény, hogy hova költözik ki a
meleg otthonból.
Ha nem sikerül kollégiumba bejutni, (vagy nem is volt opció)
akkor jön a nagy dilemma:
Venni, vagy bérelni?
Érdemes kiszámolni, hogy az öt év alatt melyik éri meg
jobban. Természetesen mindenkinek nagyon okos, és ügyes a csemetéje, de azért
előfordulhat, hogy az öt évből nem öt, hanem hat, akár hét év is lesz.
A kalkulációt érdemes hosszútávra tervezni, de sajnos az
ellenkezőjére is volt már példa, és vannak a történelemben diákok, akik nem
fejezték be az iskolát. Így hamarabb feleslegessé válik a lakás, vagy fel kell
mondani az albérletet.
Mit tegyen hát a
szülő?
A legfontosabb, alaposan gondolja végig, milyen típusú a
gyermeke, és hol fogja jól érezni magát.
Illetve mi az, ami ösztönzi majd a tanulásra, és arra, hogy
biztonságban legyen.
Magányos típus, vagy
inkább társasági?
Ha egyedül szeret lenni, fontos számára egy kis kuckó,
otthonos kis garzonlakás vásárlása a legjobb megoldás, ahol félre tud vonulni,
van saját kis zuga, szépítgetheti, rendben tarthatja.
Amennyiben inkább társasági ember, bevált neki a többen
tanulunk együtt módszer, jobb, ha nagyobb lakást veszünk, hiszen a szobákat ki
lehet adni a suli társaknak, és így könnyebb a törlesztő részletet és rezsit is
finanszírozni.
Ha esetleg gyermekünk az iskola után is marad a lakásban,
lesz neki párja, később gyermeke, jobb egy nagyobb lakás, hiszen a kezdő
fizetések hazánkban nem számítanak kisebb vagyonnak, így nem biztos, hogy a
garzont rögtön nagyobb lakásra tudná cserélni.
Megbízható, rendes
típus, vagy inkább még zabolátlan, rendetlen?
El kell tudni dönteni, ha még nem sikerült bele nevelni a
fiatalba a rend szeretetét, hogy most akarjuk e megtanítani neki, hogy milyen
fontos vigyázni arra, amit drága pénzért megvettünk, azzal a rizikóval, hogy
kap egy lakást, amihez felnőhet. Megtanulhatja becsülni ami van, és gondoskodni
róla.
Vagy maradunk az albérletnél, ahol legfeljebb a kauciót
veszíthetjük el, ha felrobban a kávéfőző, vagy elfelejti elzárni a csapot, vagy
hagyja, hogy elduguljon a lefolyó.
Anyagilag mi éri meg
jobban?
Számításokat nehéz lenne most leírnunk, hiszen a várostól,
helytől, lakás méretétől sok függ. Hányan bérlik, ha megveszik, ki tudnak e
adni belőle még szobát, szobákat. Érdemes végig gondolni a rizikó faktorokat.
Nem sikerül albérlő társat találni, el kell adni a lakást hirtelen, mert
megszakadnak a tanulmányok. Nem ismerik a várost, kiderül, hogy nem jó a
környék, családi házból költözi a diák panelba, és nem bírja a száraz levegőt.
Érdemes kikérni szakértők tanácsát, akik ismerik a
környéket, az előnyöket, hátrányokat, és ingatlan illetve albérlet árakat.
Sajnos az egyetemek, főiskolák környékén mindig vannak, akik kihasználják a
diákok és szüleik hiányos ismereteit, ezeket az adatokat illetően. Jóval
drágábban kínálják lakásukat eladásra, vagy albérletnek a piaci árakhoz képest.
Mielőtt felkeresi az ingatlanügynököt, érdemes a családnak
leülni, és végig beszélni mi lenne a legjobb megoldás a kisdiákunknak.
Egy okkal több, hogy
egész este együtt legyenek, és egy jót beszélgessenek. Ki kell használni az
alkalmat.